Putyin immár hetedik alkalommal látogatott el a Krímbe azt követően, hogy Oroszország 2014 márciusában megszállta, majd egy helyi népszavazás nyomán még abban a hónapban elcsatolta Ukrajnától a félszigetet. Az orosz vezető elmondta: tudomása van róla, hogy útszűkület fog kialakulni, amikor a négysávos híd találkozik a kétsávos krími úthálózattal, de megígérte, hogy a régivel párhuzamosan új út is épül majd. Az orosz szárazföldet a Krímmel a Kercsi-szoroson át összekötő, 19 kilométeres közúti és vasúti hidat a tervek szerint 2018 végén adhatják át a forgalomnak.
Putyin kitért rá, hogy a fejlesztésnél az ő kezdeményezésére már számolnak a Krímben a növekedéssel, ugyanúgy, mint ahogy az Vlagyivosztokban is történt. Emlékeztetett, hogy a távol-keleti város esetében is sokan óvták őt arról, hogy ott túl nagy reptér és túl széles utak épüljenek az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 2012-es csúcstalálkozójára. Szavai szerint azonban bebizonyosodott, hogy az akkori infrastrukturális beruházások meglehetősen gyorsan Vlagyivosztok felé terelték át a nemzetközi utasforgalmat.
Az orosz elnök készségét fejezte ki, hogy Moszkva támogatást nyújtson a kis- és középvállalatoknak a kercsi átkelő melletti infrastruktúra (éttermek, kávézók, benzinkutak, stb.) felépítésében, valamint síkraszállt a krími halászat fejlesztése mellett.
Vlagyimir Putyin legutóbb szeptember közepén vett részt az orosz államtanács elnökségének ülésén, amelynek témája a közlekedési infrastruktúra fejlesztése volt Oroszország déli részén. Az államtanács az elnök mellett működő, nem alkotmányos tanácsadó testület, munkájában rendszerint részt vesznek a kormányzat, a törvényhozás és a regionális hatalmi szervek vezetői.